A tűzálló-huzal és az égésgátló-huzal különböző fogalmak.
Az égésgátolt-huzalt, más néven halogén-mentes, alacsony-füsttartalmú, égéskésleltető-térhálós-polietilén szigetelésű huzalt halogén-mentes szigetelőanyaga jellemzi, ami kevesebb füstöt eredményez az égés során. Lánggátló tulajdonságokkal is rendelkezik, és ellenáll a magas hőmérsékletnek.
Tűzálló huzal, emellett halogén-mentes, alacsony-füstálló, tűz-tűzálló, térhálós{- polietilén szigetelt huzal, amely nemcsak a szigetelőanyagában nem tartalmaz halogént, hanem égéskor is megőrzi bizonyos szilárdságát, biztosítva a vezeték folytonosságát magas{5}}hőmérsékletű és menekülési környezetben.
Ha például a beltéri elektromos vezetékekhez használt réz-szigetelt huzalt vesszük, a fő különbség a lángkésleltető- és a tűzálló-huzal között abban rejlik, hogy a tűzálló-huzal magas hőmérsékleten is megőrzi a vezeték sértetlenségét, míg az égésgátló huzal kiemeli az égéskésleltető{-{{6} jellemző láng- és égésgátló anyagát.
Mind az égésgátló, mind a tűzálló-huzalok térhálósított polietilént használnak szigetelőanyagként, ellentétben a polivinil-kloriddal (PVC) szigetelt huzallal (BV huzal), és mindkettő jó elektromos tulajdonságokkal és hőállósággal rendelkezik.
A gyakorlati alkalmazásokban az égésgátló{0}}huzalok elegendőek a legtöbb háztartás igényeinek kielégítésére. A tűzálló{2}huzalok vásárlása gyakrabban szolgál biztonsági megfontolások miatt meghatározott környezetben (például tűzveszélyes területeken), mint általános háztartási használatra.
Ezért a hétköznapi háztartások számára elegendő az égésgátló{0}}huzalok kiválasztása; nincs szükség plusz pénzt költeni tűzálló-vezetékekre a biztonságos elektromos vezetékek elérése érdekében.